Cserjés-Kopándi Ildikó összefoglalója a jubileumi EcomExpo logisztikai kerekasztal beszélgetéséről.
A tavalyi évben a magyar csomaglogisztikai szektor minden korábbinál gyorsabban bővült, és ez a növekedés alapjaiban formálta át a szolgáltatók működését. A piac dinamikáját immár nem a belföldi rendelések növekedése, hanem egyértelműen az import fűti, miközben a fogyasztók elvárásai tovább emelkednek, és a fix pontos átvétel a vásárlói magatartás központi elemévé vált.
2026 elejére már nem az a kérdés, ki tud lépést tartani a volumennel, hanem az, ki képes stabilan, skálázható módon és kiemelkedő élménnyel kiszolgálni egy olyan piacon, ahol a gyorsaság, rugalmasság és hibamentes átvétel az alapelvárás.
A csomaglogisztikai piac növekedése töretlen
A logisztikai szolgáltatók összesen 195,27 millió darab küldeményt kezeltek 2025-ben, ami a teljes piac +6,9%-os éves bővülését és egyben új csúcsot jelent.
A növekedés azonban szerkezetileg egyre inkább kettős:
- míg a belföldi, magyarországi felvételű B2C küldemények volumene csupán +2,6%-kal nőtt,
- addig az importküldemények aránya már a teljes piac több mint egynegyedét (26,9%) adta, és ez a szegmens az év során 39%-kal bővült.
Ez egyértelműen jelzi, hogy a nemzetközi platformok szerepe tovább erősödött, a szolgáltatóknak pedig egyre nagyobb importhányaddal kell tervezniük – kizárólag a hazai kereskedőkre építve ma már nem lehet versenyképes stratégiát kialakítani.
A csomagautomata és a C2C szegmens robbanásszerű növekedése formálja át a piacot
A belföldi e‑kereskedelmi kézbesítési volumen 137,49 millió darabot ért el 2025-ben, ami +12,1%-os növekedés. A házhozszállítás azonban gyakorlatilag stagnált (+0,9%), ami egy érett, lassan növekvő csatornára utal.
Ezzel szemben a fix pontos megoldások – csomagpont és automata – +32,3%-kal bővültek, és ezzel egyértelművé tették: a magyar vásárlók 2025-re már az out‑of‑home átvételt preferálják.
A fix pontos csatornán belül az automaták teljesítménye volt a legmeghatározóbb. A belföldi csomagautomatába kézbesített küldemények száma 47,57 millió darabra nőtt (+50,2%), ami minden csatornát messze felülmúló ütem. Az automaták hálózati sűrűsége elérte azt a pontot, ahol maga a hálózat vonzza az ügyfeleket: az automata vált a leggyorsabb, legbiztonságosabb és legkényelmesebb kézbesítési formává.
A kínálati oldalon ugyanez tükröződik: a TOP1500 webáruház
- 75%-a kínál csomagautomatás,
- 73%-a csomagpontos átvételt,
- míg a személyes átvétel már csak 63%-nál érhető el – láthatóan háttérbe szorulva a rugalmasabb opciók mellett.
A hálózat bővítése is folyamatos: 2026 januárjára 10 888 automata működött országszerte, egyetlen év alatt közel 30%-os növekedéssel.
A C2C szegmens szintén látványosan bővült: a magánszemélyek közötti csomagküldés 6,90 millió darabot ért el, ami +43,3%-os növekedés. Ez tovább erősíti az automaták szerepét, hiszen a lakossági feladások egyre nagyobb arányban automatákon keresztül történnek – de a piac növekedését a Vintednek köszönhetően itt is az import hajtja.
A szolgáltatói piac szűkül: kevesebb, erősebb szereplő marad talpon
2024 és 2025 között látványos konszolidáció zajlott le a piacon. A Sprintert megvásárolta a Sameday, majd 2025 végén a Sameday-t az Express One. A Packeta és a Foxpost közös tulajdonba kerültek, egyesítve két out-of‑home‑ hálózat kapacitását. Eközben a GLS továbbra is a piac legnagyobb, legtöbb kapacitást és szolgáltatási területet lefedő szereplője maradt, az MPL pedig megtartotta stabil második helyét.
Az akvizíciók mellett a szolgáltatók közötti együttműködések is egyre gyakoribbak. A DPD és a GLS együttműködése, amely lehetővé teszi a DPD számára a GLS automatáinak használatát, jól jelzi, hogy a hatékonyságnövelő, költségmegosztó modellek válnak a jövő meghatározó megoldásaivá. Hosszabb távon a white‑label lockerhálózatok elterjedése sem elképzelhetetlen.
A kereskedők számára mindez azt jelenti, hogy 2026-ra a sokszereplős logisztikai piac néhány nagy, fejlett szolgáltatóra szűkült. Ez egyszerűbb döntést, de kevesebb alkulehetőséget hoz, miközben a verseny a csúcsidőszaki teljesítményben, a hálózati sűrűségben és a digitális élményben élesedett.
A marketplace‑ek újrarajzolják az exportcsomag‑áramlásokat
A marketplace‑ek növekedése nemcsak az importot növeli: egyre erősebben hat a kimenő csomagmennyiségekre is. A hazai kereskedők által nemzetközi platformokon generált nagy, koncentrált csomagáramlás olyan stabil forgalmi bázist jelent, amelyet korábban csak saját exportinfrastruktúrával lehetett volna elérni. Egy nagy hazai szolgáltató és egy vezető globális platform stratégiai együttműködése azt jelzi: a marketplace-ek stabil, kiszámítható outflow-t is biztosíthatnak a szereplők számára.
A fogyasztói élmény továbbra is magas – és ez határozza meg a piac ritmusát
2025 végén sok szó esett a logisztikai kihívásokról, ám a PwC kutatásaiból látszik, hogy ez nem hagyott komoly nyomot a fogyasztói megítélésben. A házhozszállítás szolgáltatásai 9 pont körüli értékelést kaptak, és bár az ünnepi szezon némileg átrendezte a sorrendet, minden szolgáltató 8 pont felett maradt. A fix pontos átvételi csatornák még magasabb értékelései pedig jól jelzik, hogy ezek a megoldások 2026-ban is stabil alapot jelentenek a hálózat- és szolgáltatásfejlesztés számára.
A 2026-os év kulcsa: AI, automatizáció és a vásárlói élmény finomhangolása
2026-ban a fejlesztések fókusza egyértelműen a mindennapi vásárlói élmény javítására helyeződik át. A mesterséges intelligencia pontosabb futárterhelés‑ és útvonaltervezést, kiszámíthatóbb csúcsidőszaki működést és személyre szabott ügyfélkommunikációt tesz lehetővé. Az automatizált ügyfélszolgálati rendszerek – chat‑ és voice botok – az egyszerű kérdések többségét azonnal kezelik, míg a raktári robotizáció gyorsabb és hibamentesebb feldolgozást biztosít.
A futárszerep jövőjéről megoszlanak a vélemények: egyesek szerint az automatizáció részben kiváltja majd, mások szerint bizonyos kézbesítési helyzetekben továbbra is nélkülözhetetlen lesz. A valóság várhatóan a két álláspont között helyezkedik majd el: a futárszakma átalakul, de nem tűnik el – specializáltabbá és digitálisan támogatottá válik.
A lojalitásprogramok felértékelődése ugyancsak meghatározó trend. A GLS 2026-os VIP hűségprogramja jól mutatja, hogy a szolgáltatók a logisztikát márkává formálják: a csomagküldés nem pusztán szolgáltatás, hanem élmény, amelynek része a jutalmazás, a kedvezmény és a személyre szabott kommunikáció. A közösségi média ebben kulcsfontosságú: a fogyasztók már nem láthatatlan háttérszereplőként tekintenek a logisztikai cégekre, hanem aktív márkaként, amelyhez való viszonyuk közvetlenül hat az élményükre és döntéseikre.
2026 kilátásai: az élmény, a rugalmasság és a skálázhatóság versenye
A magyar kiscsomaglogisztikai piac 2026-ra egyértelműen abba az irányba mozdult el, hogy a növekedést tartósan az import vezérli, miközben az out‑of‑home csatornák – elsősorban az automaták – válnak a szolgáltatók legfontosabb stratégiai eszközévé.
A C2C szegmensben további bővülés várható, a házhozszállítás viszont elérte természetes növekedési korlátait. A fogyasztók változatlanul magas elvárásai és a csúcsidőszaki teljesítmény jelentősége miatt a szolgáltatók számára az lesz a döntő, ki tudja a ‑lockerfirst‑ stratégiát optimalizálni, ki tud valóban egységes digitális ügyfélélményt nyújtani, és ki képes a fejlesztéseket a lehető legérzékelhetőbb módon a mindennapi felhasználói élmény javítására fordítani.
Fontos kiemelni azt is, hogy a visszáru 2026-ban már nem egyszerűen egy háttérművelet, hanem a teljes vásárlói élmény egyik legfontosabb minőségi eleme. A fogyasztók elvárása, hogy a visszaküldés ugyanolyan gyors, egyszerű és önkiszolgáló legyen, mint maga a rendelés, ezért a szolgáltatók egyre kifinomultabb, címke nélküli, automatán vagy appon keresztül indítható folyamatokat vezetnek be. A kereskedők számára mindez közvetlen üzleti jelentőséggel bír: a gördülékeny visszáru növeli a vásárlói bizalmat, javítja a konverziót, és hosszú távon érezhetően hozzájárul a visszatérő vásárlók arányának növekedéséhez.
A 2026-os piac így már nem a jelenlétről szól, hanem arról: ki tud gyorsabban, pontosabban és élményközpontúbban működni egy olyan környezetben, ahol a vásárlói elvárás diktálja az innováció ütemét.
Szerző
Cserjés-Kopándi Ildikó
Vezető menedzser, PwC
Piackutató-tanácsadó, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a GKID akvizíciójával került a PwC-hez 2024 nyarán. 7 éve dolgozik tanácsadóként, az ezt megelőző több, mint 20 évben sokrétű szakmai tapasztalatokra tett szert a retail, az e-kereskedelem és kiscsomag logisztika területein. A PwC e-kereskedelemhez, logisztikához, digitális fizetési megoldásokhoz kapcsolódó iparági riportjainak projektvezetője. Aktívan részt vesz az e-kereskedők és futárszolgálatok számára készülő stratégiai tanácsadási projektekben, a vásárlói viselkedés, lakossági trendek szakértője.
